irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

Éber

A fuvola új varázsa

E-mail Nyomtatás

Mozart: Varázsfuvola. Operavizsga. Zeneakadémia, Solti terem, Budapest, 2015. december 21.

Olyan előadásról írni, amely csak kétszer került a nagyközönség elé (meg egy zártkörű alkalommal), és soha többé nem lesz látható – kicsit reménytelen, de érdekes vállalkozás. Igaz, két évvel ezelőtt már színre került Almási-Tóth András rendezése, de most a Zeneakadémia operaénekeseinek vizsgaelőadásaként éledt újra, és őszintén reméljük, hogy ezzel nem zárul még le a sorozat; akkoriban igen elismerő kritikákat kapott, joggal, kár volna ilyen ritkán ismétlődő alkalmakra várni. Ahelyett, hogy annak ecsetelésével bosszantanánk az olvasót, mit hagyott ki, miről maradt le – azon lehet ilyenkor elmélázni, mi lehet hatásos vagy maradandó ebből a nagyon is mulandó produkcióból, akármelyik résztvevő (vagy a közönség) szemszögéből; az élmény nyomtalanul elillan ugyan, de nyomai megmaradhatnak, később, máskor, máshol talán majd észrevehetjük a remek zeneakadémiai Varázsfuvola néhány ötletét.

Mit látsz, Janus?

E-mail Nyomtatás

Várnagy Kristóf – Katonka Zoltán: Janus – Tér–Test–Idő. Nemzeti Táncszínház – Marczi Közösségi Tér. Budapest, 2015. december 8.

Két fiatal koreográfus, Katonka Zoltán és Várnagy Kristóf készített modernbalett-estet a Badora Társulatnak Janus – Tér–test–idő címmel. E főcímmel két egyfelvonásost fogtak össze (egyben is játsszák, szünet nélkül), melyek mind tematikában, mind stílusban valóban össze is illenek. Sőt: az est – nem kizárt, hogy az alkotók szántszándéka nélkül – komoly (tánc)elméleti-történeti kérdést is felvet.

A látszat regénye

E-mail Nyomtatás

Spiró György Diavolina című regényéről

Spiró György legújabb regényének mottója a „semmi nem az, aminek látszik” frázis is lehetne, még ha ennek némileg ellent is mond az a hitelesítő szándék, melyet a mű írását megelőző, komoly kutatómunkáról beszámoló szerzői nyilatkozatok, illetve a fülszöveg is közvetítenek (a regény „minden szereplője létezett, a legelképesztőbb történetek is valóságosak”).

A költő, aki megerőszakolná az olvasóit

E-mail Nyomtatás

Magolcsay Nagy Gábor Második ismeretlen című kötetének bemutatója, Katona József Színház, Budapest, 2015. november 3.

„Ez gyönyörű!” – állapítja meg lelkesen Magolcsay Nagy Gábor, lezárva saját gondolatmenetét, és bár a saját könyvbemutatóján vesz rész, nem önmagát méltatja. Inkább az alkotó és a befogadó közös gondolkodása az, ami ezt a lelkesedést, sőt rajongást kiváltja belőle. Magolcsaynak nincs üzenete, vagyis van, de nem konkrét, nem szájbarágós: a versei rejtvények, amelyeknek azonban több helyes megfejtése is létezik.

Fordított nők – fordított idők

E-mail Nyomtatás

Bánki Éva Fordított idő című regényéről

Bánki Éva regényének sajtókampánya amolyan „női lovagregényként” népszerűsíti a Fordított időt. Természetesen a regényben ábrázolt VIII–X. században még nem léteztek igazi lovagregények (sőt, ami azt illeti, igazi lovagok sem), de a Jelenkor gondozásában megjelent, a kora középkort bemutató mű tényleg igazi próbatételes kalandregény, amolyan posztmodern lovagregény. Minden test üzenet – mondja a mű egyik szereplője Rioldának, mikor a Fordított idő hősnője partra száll a regény végén, a saját szigetén, hogy visszatérjen az övéihez, és megszülje végre a saját gyerekét.

„Világítótorony a világ peremén”

E-mail Nyomtatás

Sjón A cethal gyomrában című kötetéről

„Belém száll az ihlet, csaknem szétfeszítenek a történetek, versek, amikre a heves keleti szél-testvér tanított… Úgy érzem, ismerek mindent, amit ismerni érdemes… Testem fiókjai csurig teltek mindenféle tudománnyal mindenről, amit magányos ember tudhat, ha nem segítik könyvek, tanítók, képes történetek, bölcs öreganyók… Olyan vagyok, mint egy királytükör, ami egyetlen vaskos pergamenkötetben hordozza a világ minden bölcsességét, sok-sok sűrűn teleírt, képekkel telerajzolt lapon, lószőr zsinórral körbetekerve, hogy a sok lap ki ne türemkedjen belőle... (…) Mindentudó vagyok…” (2018–219.)

Esküdt ellenségek?

E-mail Nyomtatás

Martin C. Putna János nevében című kötetéről

Martin C. Putna könyve témájához illően provokatív címével, azonban a valóságban jóval kevésbé provokatív, ám annál érdekesebb, tulajdonképpen analitikus szemléletű tartalmával valószínűleg sok potenciális olvasót megvezet majd. De ez végeredményben talán nem is baj.

„Néha azt kell használni, amit nagyon jól tud az ember, néha azt, amit nem annyira”

E-mail Nyomtatás

Paszmár Lívia beszélgetése Terézia Morával

Terézia Mora október 7-én a Goethe Intézet vendége volt Pozsonyban. A munkásságáért odaítélt számos irodalmi kitüntetés, többek között az Ingeborg Bachmann- és az Adalbert von Camisso-díj után legutóbbi, A szörnyeteg című regényéért 2013-ban megkapta a Német Könyvdíjat is. A jelenleg Európa egyik legkiemelkedőbb prózaírójának tartott szerzőt saját munkái mellett műfordításairól is kérdeztük.

Lágersors

E-mail Nyomtatás

Nemes Jeles László Saul fia című filmjéről

A koncentrációs táborok világát feldolgozó filmes alkotásokat gyakran éri a szentimentalizmus és az inautentikusság vádja, miközben még a művészetelmélettel foglalkozó szakemberek körében is erősen vitatott kérdésnek számít, hogy ábrázolhatóak-e egyáltalán a holokauszt történései, és ha igen, milyen módon.

Sallangok nélkül

E-mail Nyomtatás

Komáromi Gabriella Janikovszky Éva című kötetéről

Janikovszky mindannyiunké. Ezt nyugodtan ki lehet jelenteni az elmúlt félszáz évben felcseperedett generációk nevében, amelyek képviselői óvodai és iskolai ünnepségeken, otthoni felolvasások és közös könyvnézegetések alkalmával találkoztak a mondataival, hogy aztán évtizedeken keresztül visszacsengjenek a fülükben, és idézzék őket.

1. oldal / 11

Facebook

You are here: