irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2007-12

Gyüre Lajos versei

E-mail Nyomtatás
Tömeg
        J. A. halálának 70. évfordulójára

        Mester, ez nem az a tömeg,
        itt gátat mos a gyűlölet,
        tajtékos salak tör utat
        habzón, pusztít, rombol, ölet.

Duba Gyula - A gesztenyefa bosszúja

E-mail Nyomtatás

A Notre-Dame temploma előtt álló gesztenyefáról nehéz lenne megmondani, hány éves lehet. A múlt század közepén, amikor megismertem, már ilyen magas, vastag törzsű, erős volt. Csak a lombozata volt dúsabb, a koronája élőbb. Az utóbbi időben egyre szánalmasabbnak tűnt fel, mintha halódna. Meghatott a romlása, a fa életem egyik tanúja lehetett. Egykor találkáim voltak alatta, nála vártam a templomból kijövő feleségemet, és gesztenyéi bő termését esténként felszedtük a kislányommal.

Öllős Edit versei

E-mail Nyomtatás
Félszeg tükör
            „mindent de mindent ezen
            a világon le kell írni”
            (Szép Ernő)


        érzem szánom
        értékelem (pillanatok ezredrésze
        alatt vagy öt percekre nyújtva)
        magyarázom hogy félig ösztönösen
        félig szándékosan (bár nem tudom
        pontosan fele-fele arányba-e vajon)

Csordás János - Akinek majdnem sikerült

E-mail Nyomtatás
A folyosón csend honolt, az irodából néha-néha hangok szűrődtek ki. Mögötte a fűtőtest kellemes meleget árasztott, már kevésbé fázott. Az órák lassú múlása nem érdekelte, türelemmel viselte a várakozást. Egyébként sem volt már meg az órája, nem nézhette meg bármikor a pontos időt; az órát napokkal ezelőtt beadta a zálogházba. Tudta, hogy becsapták, az óra valószínűleg többet ért, de sürgősen kellett neki a pénz. Krumplisalátára költötte, már huzamosabb ideje ezen élt. Elszokott a rendszeres étkezéstől, s előfordult már az is, hogy napokig nem evett.

Gál Sándor - Esték és hajnalok

E-mail Nyomtatás
Gál Sándor november 29-én belépett a  „hetvenkedők” társaságába. Köszöntjük a  70  éves írót, költőt, közírót, szerkesztőt! Erőt, egészséget és további termékeny éveket, évtizedeketkívánunk az ünnepeltnek!

Gondoljanak el egy téli napot, egy havas síkságot tiszta, szélcsendes időben, s gondoljanak el egy hihetetlenül áttetsző kék égkupolát, amely ráborul erre a moccanatlan, mesebeli tájra.

Az eltűnt idő nyomában (1) - Dobos László szépprózai munkássága

E-mail Nyomtatás

Fónod Zoltán írása
„Hogy egy népnek milyen a lelkivilága, a lelki képe, annak kialakításához nyomósan hozzájárul, hogy milyen tükröt tartanak elébe.”1 Illyés Gyula írta le ezeket a szavakat a hetvenes évek elején a Hajszálgyökerekben, és úgy hiszem, helyénvaló  a „tükröt” felemlegetni, már csak azért is, hisz Dobos László életművére – akárcsak a magyar regényirodalom más hazai mestereire – egyaránt jellemző: úgy tartották a tükröt, és úgy voltak korszerűek, hogy közben egy pillanatig sem feledkeztek meg arról, a magyar irodalom „őrszellemének” tartoznak azzal, ha a múltat megteremtik, mikor azt megírják.

„Amikor a trillázó madár a tojás belsejében énekel”

E-mail Nyomtatás
Szemtől szemben
Régi-új beszélgetés Tőzsér Árpáddal és Milan Rúfusszal
Régi, mert több mint másfél évtizede: tizenhét esztendeje készült. Új, mert még nem jelent meg sehol. Pontosabban, ezek a beszélgetésrészek most látnak először napvilágot. Igaz, az Új Forrás 1989. évi 6., azaz decemberi számában – annak az interjúsorozatnak a részeként, amelyet jeles szlovák és szlovákiai magyar írók mikrofonom elé ültetésével végeztem – már megjelent egy terjedelmesebb kettős-beszélgetésem a két költővel, terjedelmi korlátok miatt annak tetemes részét az akkori közlésből kénytelen voltam elhagyni.

Jozef Kollár - Az a másik fekete holló

E-mail Nyomtatás
A vonat tíz percet késett. Az állomáson néhány szakadt külsejű fiatal várt a zólyomi gyorsra, a hirtelen rám szakadt unalmat csak egy patkány zavarta meg, amely a váróterem egyik sarkában keresett menedéket. No, faszikáim, amelyik kinyiffantja ezt a dögöt, kap tőlem egy dobozos sört, mondta az egyikük, de talán maga sem gondolta komolyan.

Pomogáts Béla - Cselényi László három nézetben

E-mail Nyomtatás
Bevezetés egy kismonográfiához
Személyesen
Cselényi Lászlóval először valamikor a hetvenes évek közepén találkoztam (a dedikáció, amelynek kíséretében második: Erők című kötetével megajándékozott, 1975. április 18-i dátumot jelez). Vagyis jó három évtizeddel ezelőtt. Természetesen tudtam róla korábban, nem csak verseiről, Párizs iránt táplált vonzódásáról is.

Egy „ezeréves” újdonság - Mihályi Ödön Boltozatok a tavaszban című kötetéről

E-mail Nyomtatás
Könyvről könyvre
Olvasója mindig kutatja a költőt, fontos kérdés azonban, hogy egy klasszikus vagy éppenséggel egy méltatlanul elfeledett régi szerző esetében úgy vizsgálja-e, akár egy paleontológus egy Kréta-kori őslény csontjait, vagy pedig élő, lélegző szervezetként tekint-e művére?

A keselyű hava - Benyovszky Krisztián írása Bárczi Zsófia novelláiról

E-mail Nyomtatás
Vendégkritika
Bárczi Zsófia novelláit olvasva megtudhatjuk, hogy mi köze van Csajághy Laurának Heideggerhez és Habermashoz, Amparo Mendoza de Soledadnak Christa Wolfhoz és Nemo kapitányhoz, egy fontoskodó rézmozsárnak a modern esztétikához vagy egy bölcselkedésre hajlamos egérkének a buddhizmushoz.

„A részletek, a kicsiségek” - Tolnai Ottó: A pompeji szerelmesek

E-mail Nyomtatás
Vendégkritika
…a terepet állandóan pásztázó figyelem a romok közül bogarássza ki és a romok alól menti meg, emeli fel – legkevésbé sem a gyűjtés eredményeit preparátumként üveglap alá fojtó – Tolnai terminus technicusa szerint: a „semmis”dolgokat.
A kritikussá avanzsált olvasó, mint jó esetben annyiszor, ezúttal is „bajban” van, amikor Tolnai Ottó nemrég megjelent opusáról nyilatkozik.

Eseménynaptár

E-mail Nyomtatás
1937. XII. 3-án halt meg József Attila
1947. XII. 5-én született José Carreras operaénekes
1912. XII. 7-én született Karády Katalin színésznő
1927. XII. 7-én született Fodor Sándor író, műfordító

Napló

E-mail Nyomtatás
Elhunyt Szabó Magda
Kilencvenéves korában november 19-én elhunyt Szabó Magda. A Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas írónőt délután 4 órakor, olvasás közben érte a halál.
You are here: