irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2008-06

Per­ben a ci­vi­li­zá­ci­ó­val

E-mail Nyomtatás
Könyvről könyvre
Csó­ka Fe­renc Tíz go­lyó Is­ten szí­vé­be cí­mű kö­te­té­ről

A pa­ra­bo­la vol­ta­kép­pen ha­son­lat, csak más di­men­zi­ó­ban. Egy jó, ere­de­ti ha­son­la­tot ki­ta­lál­ni nem is olyan egy­sze­rű, egy jó pa­ra­bo­la vi­szont már  rit­ka­ságszám­ba megy. Azért olyan ne­héz ez, mert min­den rész­le­té­ben és ön­ma­gá­ban is helyt­ál­ló­nak kell len­nie, a kép­nek ös­­sze kell áll­nia. Ilyen pél­dá­ul Sü­tő And­rás Egy ló­csi­szár vi­rág­va­sár­nap­ja cí­mű drá­má­ja, amely lát­szó­lag a Münzer-féle lá­za­dás­sal fog­lal­ko­zik,

Gyüre La­jos - Egyet­len ha­zám: a nyel­vem

E-mail Nyomtatás
(részletek)
        
        I
        Odúm és bar­lan­gom ha­zám.
        Itt bun­kók he­ver­nek sza­na­szét.
        Kísért ben­ne li­dér­ces árny.
        Hord­jam ké­pét: ezét, ama­zét.

Pomogáts Bé­la - Ci­vil tár­sa­da­lom és po­li­ti­kai kul­tú­ra Magyarországon*

E-mail Nyomtatás
Napjaink
Aki rend­sze­re­sen ol­vas­sa a ma­gyar­or­szá­gi új­sá­go­kat, kön­­nyen ar­ra a vé­le­mény­re jut­hat, hogy magyar föl­dön va­ló­já­ban nincs vagy csak tö­re­dé­ke­sen és kez­det­le­ges mó­don lé­te­zik a „ci­vil tár­sa­da­lom”, leg­alább­is an­nak a ha­gyo­mány­nak az ér­tel­mé­ben, amely sze­rint ezt a fo­gal­mat a kur­rens nyu­gat-eu­ró­pai po­li­to­ló­gi­ai és szo­ci­o­ló­gi­ai is­ko­lák meg­ha­tá­roz­zák. Egyet­len pél­dát (ha tet­szik, for­rás­mun­kát) idé­zek fel.

Tóth László ver­sei

E-mail Nyomtatás

Kis­ded ér­te­ke­zés Ádám­ról,
avagy
A Ki­űze­tés va­ló­di tör­té­ne­te

Ádám el­ha­tá­roz­ta egy­szer: író lesz.
Hogy sem­mi más nem le­het, csak író.

Csoóri Sándor versei

E-mail Nyomtatás
Min­den mor­zsa­sze­mért
        El­jön majd új­ra, el­jön az a nap,
        mi­kor a bol­to­kat is meg­száll­ják a han­gyák,
        mert min­den mor­zsa­sze­mért ve­re­ked­ni­ük kell,
        és a ke­nye­ret is ha­rag­gal ad­ják.

Grendel Lajos - Ma­gyar lí­ra és epi­ka a 20. szá­zad­ban (23)

E-mail Nyomtatás
AZ ÁL­LA­MO­SÍ­TOTT IRO­DA­LOM KOR­SZA­KA
„E kor iro­dal­má­nak tör­té­ne­te sem­mi­kép­pen sem be­szél­he­tő el nyel­vi-po­é­ti­kai moz­gá­sa­i­nak bel­ső fo­lya­ma­tá­ban, a tár­sa­da­lom egyéb rend­sze­re­i­vel, a po­li­ti­kai ide­o­ló­gi­ák szfé­rá­já­val és a ha­tal­mi me­cha­niz­mu­sok­kal va­ló egyez­te­té­sek és egyez­ke­dé­sek mű­ve­le­tei, i

Gál Sándor* - Az Egy és az Egész (2)

E-mail Nyomtatás
Égi har­mat  
Az ősz egy­re csí­pő­sebb lett. Meg­pi­ro­so­dott a fák lomb­ja, s a rö­vi­dü­lő na­po­kat hű­vös, dért ho­zó éj­sza­kák kö­vet­ték. A ha­tá­ron nem moz­dult sem­mi.
– Vis­­sza­csa­tol­nak ben­nün­ket – mond­ta a kocs­má­ban az egyik gaz­da. – Megint ma­gya­rok le­szünk.
– Hát ed­dig mik vol­tunk?

Duba Gyula - A tör­té­ne­lem szo­rí­tá­sá­ban (Rácz Oli­vér életművéről)*

E-mail Nyomtatás

Ma­gyarta­ná­rom volt a kas­sai ipa­ri­ban, a ne­gye­dik osz­tály­ban ta­ní­tott, ő vitt érett­sé­gi­re. Sza­ba­to­san, pon­to­san adott elő, át­él­te az anya­got, szak­mai tu­dá­sa mö­gött meg­ala­po­zott is­me­re­tek és sú­lyos em­be­ri ta­pasz­ta­la­tok áll­tak. Köz­vet­len volt, nyi­tott, de nem ki­tá­rul­ko­zó, kész­sé­ges, ám nem ba­rát­ko­zó al­kat, tar­tá­sa volt. Jó­val ké­sőbb ér­tet­tem meg, hogy ez a tu­da­tos ön­ér­zet és önál­ló szel­le­mi­ség in­tel­lek­tu­á­lis ma­ga­biz­tos­sá­ga volt.

Gály Iván 80. szü­le­tés­nap­já­ra

E-mail Nyomtatás
Nem­ze­dé­kek ju­bi­lál­nak ko­runk­ban, már aki él még kö­zü­lük, olya­nok, akik a hu­sza­dik szá­zad el­ső har­ma­da tá­ján szü­let­tek, a har­min­ca­sok és né­hány év­vel idő­seb­bek vagy fi­a­ta­lab­bak. El­mond­hat­ják ma­guk­ról, hogy bi­zo­nyos ér­te­lem­ben a tör­té­ne­lem, szű­kebb ha­zai tör­té­nel­münk em­be­rei vol­tak, s nem is az­ál­tal, amit át­él­tek, ha­nem amit meg­él­tek, ami vá­gya­ik és cél­ja­ik, bel­ső erő­ik és er­köl­csi tar­tá­suk ter­mé­sze­tét ad­ta és tar­tal­ma le­he­tett.

Hogya György - Meg nem írt es­­szé a ma­gyar bujdosókról

E-mail Nyomtatás
ÉN:
Tény, hogy a leg­na­gyobb gon­dot a tör­té­net lát­szó­la­gos el­mond­ha­tat­lan­sá­ga je­len­tet­te ne­kem. Egy kü­lö­nös am­bi­va­len­ci­á­nak kö­szön­he­tő­en min­den kész­te­té­sem­nek el­lent mon­dott egy meg­ma­gya­ráz­ha­tat­lan ér­zés, amely ide­gen­ked­ve óvott at­tól, hogy Jó­zsef gróf nar­ra­tív sze­re­pé­be búj­jak, más­részt épp eb­ben az idő­ben je­lent­ke­zett egy ad­dig rej­tett, ír­ni kí­vá­nó má­sik énem is, amely vi­szont komp­ro­mis­­szu­mok nél­kü­li ér­vé­nye­sü­lést kö­ve­telt.

Lász­ló Eri­ka - Kosz­to­lá­nyi De­zső Ril­ke-for­dí­tá­sai

E-mail Nyomtatás
Tanulmány
Kosz­to­lá­nyi fel­te­he­tő­leg bé­csi tar­tóz­ko­dá­sa alatt (1908) is­mer­ke­dett meg Ril­ke köl­té­sze­té­vel, mely éle­te vé­gé­ig tar­tó mély nyo­mot ha­gyott ben­ne. Ezt bi­zo­nyít­ja – a for­dí­tá­sa­it és köl­té­sze­tét je­len­tő­sen be­fo­lyá­so­ló Ril­ke-ha­tás mel­lett – Ril­ké­ről írt ta­nul­má­nya is.

Ki­dön­tött fá­ink sut­to­gá­sa - Ágh Ist­ván ön­élet­írá­sa

E-mail Nyomtatás
Könyvről könyvre
A köl­tő 70. szü­le­tés­nap­já­ra je­len­tet­te meg a kö­te­tet a bu­da­pes­ti Nap Ki­adó. Mű­fa­ja sze­rint: élet­raj­zi re­gény. Vol­ta­kép­pen há­rom kö­tet­ből áll, me­lyek egy­más­tól el­té­rő idő­pont­ban je­len­tek meg ko­ráb­ban: Egy­más mel­lett (1988), Ki­dön­tött fá­ink sut­to­gá­sa (1990) és a Vi­rág­árok (1996).

Emlékekből összeállított piramis

E-mail Nyomtatás
Könyvről könyvre
Végh Pé­ter Lát­ha­tat­lan je­len­lét cí­mű kö­te­té­ről

Végh Pé­ter Lát­ha­tat­lan je­len­lét cí­mű no­vel­lás- és el­be­szé­lés­kö­te­tén va­la­mi­fé­le nosz­tal­gi­kus – elé­gi­kus han­gu­lat vo­nul vé­gig, amely­hez szer­ve­sen tár­sul bi­zo­nyos töp­ren­gő fi­lo­zo­fi­kus­ság is. Tör­té­ne­tei han­gu­la­tuk­ban és ha­tá­suk­ban mint­egy vég­te­le­nül egy­be­kap­cso­ló­dó no­vel­la­fü­zé­rek, ame­lyek egy­részt szű­kebb pát­ri­á­ja,

Eseménynaptár

E-mail Nyomtatás
    1913. VI. 1-jén született Sőtér István író, irodalomtörténész
    1983. VI. 1-jén halt meg Anna Seghers német írónő
    1938. VI. 1-jén halt meg Ödön von Horváth osztrák író
    1908. VI. 2-án született Szentkuthy Miklós író

Átadták a Posonium Irodalmi és Művészeti Díjakat

E-mail Nyomtatás
A Posonium Irodalmi Díjat 2000-ben Lauer Edith és férje, John Lauer (Cleveland, USA) alapította. Az alapítók a díj alapításával azt a nagyvonalú és nemes szándékot követték, hogy segítsék és ösztönözzék a magyar irodalom és szellemiség gazdagodását Szlovákiában.
You are here: