irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2012-08

Irodalmi Szemle 2012 - 8

E-mail Nyomtatás

Az Irodalmi Szemle 2012. augusztusi számának tartalma.

Kulcsár Ferenc: Plágium

E-mail Nyomtatás

Tőzsér Árpádnak

Esküszöm istenre, végig plagizáltam,
éden fáit, zsoltárokat, szentírást dézsmáltam,
kalózkodtam évezredek kacatjai között,
mindazzal, mi szétvetett és megkötött.

Ötvös Anna: Újabb, eddig ismeretlen Márai Sándor-írások 1915-ből

E-mail Nyomtatás

„A püspöki palota udvarában, az udvari traktus egyik hátsó szobájában szerkesztették a klerikális újságot. Négy napilap jelent meg a városban, a püspök újságját s még két munkapárti sajtóterméket magyar nyelven nyomtatták, a negyediket egy zipszerföldön is elterjedt, régi napilapot németül. A lapok pártpénzekből tengették életüket, s a szerkesztők sűrűn változtak” (84.) – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című önéletrajzi ihletésű regényében.

Markó Béla: Testek; Ars poetica Balázsnak

E-mail Nyomtatás

Testek

Fáradt hajtók és elégedett vadászok
világa ez, s nyilvánvalóan
egymás kezére játszanak
még akkor is, ha egyik fegyvertelenül

Gál Sándor: Kitágult nap 7.

E-mail Nyomtatás

A legrövidebb éjszaka
Nyári napforduló – a legrövidebb éjszakával. Nicolini Sándor, egykori öreg vadászbarátom az évnek ezt az éjszakáját – még hetvenéves korában is! – mindig kint töltötte egy-egy vaddisznók látogatta határrészen.  Több évtizedes tapasztalatát, hogy az ilyen rövid éjszakán lehet a „remete-kanokat” puskavégre kapni, csak megerősíthetem.

Bolemant Lilla: Női mese I.

E-mail Nyomtatás

Szenes Piroska: Csillag a homlokán*
Az irodalom neme
A 19–20. század fordulóján a feminizmus fellépésével, a nők társadalmi szerepének megváltoztatására irányuló törekvések az irodalomban is újult erővel jelentek meg, és a 20. század elején, első felében a nőírók száma is jelentősen nőtt. Annak ellenére viszont, hogy néhányan koruk ünnepelt szerzői voltak, az irodalmi kánon nem fogadta be őket, szerepük marginalizált maradt a mai napig.

Filep Tamás Gusztáv: „...szabályosan »kiloptak« bennünket Magyarországról”

E-mail Nyomtatás

Szenes Erzsi deportálásának körülményeiről
Annak számára, aki vázlatosan ismeri a magyarországi zsidók 1944-es deportálásának történetét, nem teljesen világos, hogyan következhetett be Szenes Erzsi sorsfordulata. Idevágó közvetlen dokumentum Szlovákiában tudomásom szerint még nem látott napvilágot, az pedig, ami Budapesten megjelent erről, nem épült be a Szenessel kapcsolatos ismereteinkbe – noha egy vele készült interjúban (vagy róla szóló riportban) röviden ő maga is nyilatkozott erről.1

Gál Éva: A humanista értékőrzés regényei az első Csehszlovák Köztársaság magyar irodalmában

E-mail Nyomtatás

Az 1930-as években, főként a német politika változásaiból eredően, az írók az első Csehszlovák Köztársaságban is a humánum, az emberi értékek megőrzésére hívták fel a figyelmet. Ezt az irányzatot azonban el kell különítenünk a Fábry Zoltán által meghirdetett emberirodalomtól; más módszereket alkalmaztak az ide kapcsolódó szerzők, s inkább a polgári értékek őrzőiként léptek fel, bár a szociális érzékenység jellemzője ennek az iránynak is.

Csanda Gábor: Tamás Mihály és Tamás Mihályné levélváltása Csanda Sándorral I.

E-mail Nyomtatás

I. Előszó
A Tamás Mihály és Csanda Sándor közti levélváltás publikálását a kettős évforduló indokolja. A két háború közti időszak egyik jeles szlovenszkói magyar novellistájának, regényírójának és szerkesztőjének önmagában is kettős évfordulója van: Tamás Mihály 1897. március 1-jén (115 évvel ezelőtt) született s 1967. augusztus 27-én (45 évvel ezelőtt) hunyt el. A két háború közti csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkozó irodalomtörténész pedig augusztus 3-án volna 85 éves (Csanda Sándor 62 évesen, 1989. július 10-én hunyt el).

Duba Gyula: Emlékezzünk régiekről (tanulmány Sas Andorról, Egri Viktorról és Csanda Sándorról)

E-mail Nyomtatás

Emlékezzünk régiekről / Három évforduló okán
Írásom címét ironikusnak szántam; nem archaikus, s nem is emelkedett. Mintha egyre kevesebbet emlékeznénk, hamar feledésbe merül a múlt. Fogyóban van igaz ismerete, értelmét veszíti. A jelen mindenekelőtt. A türelmetlenség és a rohanás nem igényli az alaposságot, tombol körülöttünk a felületesség. S a mohó anyagiasság napi érdekek mentén ítélkezik.

Vilcsek Béla: Életmű és recepció I. / Cselényi László – pró és kontra

E-mail Nyomtatás

Cselényi László a magyar, szűkebb értelemben: a szlovákiai magyar irodalom(történet) különleges alakja. Különleges alakja mind életútja, mind költői és írói munkássága, mind irodalmi tevékenységének fogadtatása szempontjából. Cselényi László életével, munkásságával és fogadtatásával kapcsolatosan, úgy tűnik, mostanra teremtődött meg az eddig elért eredmények összegezésére és értékelésére leg-inkább alkalmas értelmezői helyzet.

Tallós Péter: Megjelöltek / Hunčík Péter: Határeset

E-mail Nyomtatás

– a lélek-zés tizennyolc pillanata –
[„A hidat nem adjuk fel!”]

A könyveknek sorsuk van, tartja a mondás. Sorsa van az útnak is: ahogy az emberek kezébe eljut egy könyv. Hunčík Péter könyvét ajándékozója hálája vezérelte a kezembe: nyilvánvaló szellemi igény, a figyelem választotta ki személyesen.

Márkus Béla: Megtalált önmaga / Hogya György elbeszélései

E-mail Nyomtatás

Ahová tartozott (vagy tartozik), az Iródia csoporthoz (vagy mozgalomhoz), abból a nemzedékből nem az ő személye s nem is az ő munkái körül támadt (vagy támad) a leghangosabb hírverés. A legélénkebb érdeklődés sem: monográfiára más érdemesült, róla a (cseh)szlovákiai magyar irodalom Fónod Zoltán főszerkesztette lexikona 2004-ig mindössze hat ismertetést tart számon. Ezek közül is legalább kettő a bemutatkozó antológiájuk, a Próbaút méltatása, s csak egy van közöttük, Szeberényi Zoltáné – a portréesszékből álló Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) lapjain –, amelyik gondos és mérvadó elemzés, hitelesen rajzolja meg e jellegzetes világú és sajátos karakterű író arcképét.

Kovács Lajos: A tartalommal megtöltött pillanat

E-mail Nyomtatás

M. Csepécz Szilvia ránk hagyott gyermekkönyv-trilógiájáról
M. Csepécz Szilvia irodalmi munkássága a korai halállal lezárult. Nem tudjuk, helyes-e azt mondani: gyermekirodalmi teljesítménye csonkán maradt. Tény, hogy egy verseskönyv és három – egymással összefüggő – meseregény tekinthető hagyatéknak ebből az aspektusból. Hatását tekintve a prózai triptichon keltett nagyobb érdeklődést a magyar nyelvű gyermekirodalom olvasói, kritikusai között.  Összefüggéseiket, összetartozásukat a nyilvánvaló egymásra épülés ellenére sem egyszerű igazolni.

Tóth László: Vonások

E-mail Nyomtatás

Aki kilóg – A múzsák gyermeke – Bettes szerint a világ…   (kisesszék Lehocky Terézről, Lacza Éváról, Bettes Istvánról)

Aki kilóg (Lehocky Teréz)
Lehocky Teréz kilóg.
Mindig is kilógott, kilóg ma is.
Mármint a sorból.
Ma, ha mással nem, azzal, hogy ő a legidősebb.
Hogy a mai magyar írók között – a maga kilencvenkét évével – az-e, vagy csak az egyik, nem vagyok benne biztos, de szlovákiai magyar térfélen bizonyosan.

Szalay Zoltán: A konstrukciók kikezdhetőségéről (könyvkritika)

E-mail Nyomtatás

A Hagyománytör(tén)és című kötetről - Alighanem felettébb terméketlen lenne még csak belegondolni is, milyen metakategóriába lenne sorolható az a kritikai írás, amely egy (kritikai) tanulmányt és az ahhoz fűződő kritikai hozzászólásokat összefoglaló kötetre kíván reagálni. Ráadásul, valószínűleg nehezen kerülhető el annak a gyanúja, hogy az illető kritika – tehát a kötet kritikája – szervesen kapcsolódik a kötetbe gyűjtött írásokhoz, és mint-egy továbbviszi azok szellemét s az azok által kibontakoztatott vitát.

Gyenes Gábor: Mayer Éva Szakítópróbájáról

E-mail Nyomtatás

A képciklus Zsigmond András emlékére készült, aki a szó minden értelmében társa volt Mayer Évának. Műve egy gyászsorozat, sőt, ennél jóval több.
Mayer Évára munkásságára kezdete óta valamiféle bölcs kérdésfelvetés, vagy inkább megkérdőjelezés jellemző. Tabudöntögetés. Tematizálta már a betegséget, a betegségben való egyedüllétet, a kisebbségi létezés komplexusait, ez alkalommal a halál és a gyász került tragikus módon a művész fókuszába.

Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből

E-mail Nyomtatás

Opus-kerekasztal Pozsonyban

Május 31-én került sor az első Opus-kerekasztal-beszélgetésre Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága szervezésében, a Magyar Kulturális Intézet Védcölöp utcai székházában.

Holmi, 2012-8

E-mail Nyomtatás

JAKkendő – pályakezdő prózaírói díj
Vadonatúj szépirodalmi díjat alapított a József Attila Irodalmi Kör Egyesület és a MrSale öltönyüzlet – a negyven alatti, kötettel nem rendelkező prózaíróknak szánt elismerés a JAKkendő nevet kapta, s 2012-ben egy Garaczi László – Mikola Gyöngyi – Szvoren Edina összetételű szakmai kuratórium döntése alapján adják ki. A díjazott pályamunka a JAK-füzetek sorozatban jelenhet meg, s a nyertes kétszázezer forintos jutalomban részesül.

You are here: