irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2012-07

Irodalmi Szemle 2012 - 7

E-mail Nyomtatás

Az Irodalmi Szemle 2012. júliusi számának tartalma

Tandori Dezső: Matáriák (esszépróza)

E-mail Nyomtatás

Ez majdnem úgy hangzik, mint a „patáliák”. (Zajos zűrzavarok, enyhe botrányok és külső jeleik kb.) Holott nem. A patáliáknál inkább a pokol szabadul el, itt – figyelem! – a mennyország. Sok-sok élet-anyag, feljegyzések formájában. Fejemből, füzeteimből. Az író feje legyen üres, ha csak egy zenóni pillanatra is, tehát nem érkezik a „futó” az „1” (egy) teljességébe, mindig 0.99999999… marad a dolog.

Csanda Gábor: Tárgyalás után / Beszélgetés Monoszlóy Dezsővel*

E-mail Nyomtatás

– Limbachban vagyunk, Pötyi1 lányod szép házában, karnyújtásnyira a Kis-Kárpátok. A nagy újság viszont, amint a telefonban jelezted, hogy bécsi lakásod után most már budai is lett, vagyis kezded visszalakni életed korábbi színhelyeit. Mi újság Budán?

Vörös István: Az ellopott barát (részlet egy verses ifjúsági regényből)

E-mail Nyomtatás

1*
A csodákkal teli űr  
Az énekes felfigyelt a szokatlan külsejű
lényekre és a nyomukba eredt.

Szalay Zoltán: Az utolsó látogatás

E-mail Nyomtatás

Tükröket látott mindenhol maga körül, s a tükrökben egy torz arcot: ferde száj, bamba szemek. Elgyötört tekintetét látta visszaverődni a buszok oldalán, a vonatablakban. Miután átlépte az országhatárt, súlyos, rosszízű álomba mélyedt, amiből mintha csak egy alsóbb szintre, egy alsóbb valóságba ébredhetne. Egyetlenegyszer riadt csak fel az avas szagú kupéban: azon kapta magát, hogy kezét beszúrta a mellette ülő középkorú asszony hájpárnái közé.

Z. Németh István: Főlángolás; Akár; Esemény; Lelet (versek)

E-mail Nyomtatás

Főlángolás

Kilépsz a házból,
ég a fejed,
jobb, ha a dobozba
visszateszed.

Varga Imre: Reggelnapló III.*

E-mail Nyomtatás

7
Egy költőnő, akit többarcú barátom hozott az asztalunkhoz, gratulál valamiért, valamihez. Az öröm belülről fakad. Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá; viszszaidézi a melled. Arcon csókol, megsimogatom a haját. Vérszemet kap, hozzám bújik, majd a számra tapad, s veszettül csókolózunk. Nagyon jó vagy, nagyon édes. Várj, levetem a parókámat, és vele az egész tizennyolcadik századot is.

Kulcsár Ferenc: Napérlelte, holdnevelte századok; Hulló levelek holdja; Éberálom; Őszi temető (versek)

E-mail Nyomtatás

Napérlelte, holdnevelte századok

Bolond beszéd, mit R. C.-ről az angyalok mondanak,
hogy istengyásza ember, s könnyezik a csillagok
és madarak. Ugyan dehogy, R. C.-nek
a világ a világa: mérettelen egek alatt
körülveszi napégette nyája,

Tóth László: A hatodik érzék

E-mail Nyomtatás

„Végigtapogattátok már saját magatokat, megdöbbent meglepetéssel mondván:
»Ni-ni! Ember vagyok, élek.«

Fónod Zoltán: Folytonosság és változás (tanulmány Tóth Lászlóról, részlet)

E-mail Nyomtatás

Tóth László költészete* - A  (cseh)szlovákiai magyar irodalom középnemzedékének képviselői  közül, az 1970-es években  induló költők, Varga Imre és Tóth László  munkásságát  kell  kiemelnünk. Az Egyszemű éjszaka (1970) című antológia szerzői között is ők voltak a legsikeresebbek.

Mislay Edit: „Mindig azt a bizonyos lényegest keresem” (beszélgetés Varga Lajossal)

E-mail Nyomtatás

Beszélgetés a hetvenesztendős Varga Lajos grafikussal, könyvtervezővel* - Varga Lajos élete összeforrt a könyvekkel. Több mint három évtizeden keresztül volt a Madách, illetve a Madách-Posonium Könyvkiadó állandó grafikai szerkesztője, művészeti vezetője.

Móser Zoltán: Csontváry nagy távlatot követel

E-mail Nyomtatás

Kisszeben
Csontváry dr. Kostka Kosztka László orvos gyógyszerész és Ungh megyei daróci Hajczelmajer Franciska gyermekeként Kisszebenben látta meg a napvilágot 1853. július 5-én. A csúfolódó felvidéki magyarok szavai szerint „végzetes helyen”, Sáros megyében született, „az élcek és közmondások fecskefészkében. Egy ilyen sárosi tréfás mondás azt tartja, hogyha KisSzeben város, akkor a légy madár”.

Gál Sándor: Kitágult nap 6. – Csillagok? Csillagok!

E-mail Nyomtatás

Ha ma valóságon túlinak tűnik előttem és bennem valami, akkor az az álmok és látomások mögött felderengő szülőföld egykori, már csak bennem létező örök jelene.
Titkainak minden mélységével, ahová az idő elrejtette azokat, s bizony ma úgy tapossuk mindezt, pogány tudatlanságunkban, mintha nem is a miéink volnának e „lenti” kincsek… S hogy kihantolván és megidézvén azokat, ma is használható értékként vállalnánk megtartó szépségüket – ma is ható közösségi vállalásuk sugárzását.

Kiss Gy. Csaba: Budapest–Zágráb: oda-vissza / Elődünk: Greksa Kázmér

E-mail Nyomtatás

A Greksa névvel először Kalocsán találkoztam. Így hívták az egyik híres népművészt, nem tudom már, hímző vagy pingáló asszonyt. Nem teljesen szokatlan ez a név arrafelé. Emlékszik rá azután az ember. Greksa Kázmérnak hívták a Zágrábi Egyetem első kinevezett magyar nyelv és irodalom tanárát. Elődünket. Méltatlanul keveset tudunk róla. Talán egyszer valaki tüzetesen fölkutatja, mi mindent végzett el a horvát fővárosban az alatt a másfél évtized alatt, amíg 1903 és 1919 között ott tanított az egyetemen.

Pap Ágnes: G. Hajnóczy Rózsa indiai levelei – I.

E-mail Nyomtatás

2010-ben kerültek a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának gyűjteményébe Hajnóczy Rózsa barátnőihez, Barsy Árpádnéhoz, írói nevén Barsy Irmához és Székely Rudolfnéhoz Indiából írt levelei (Gy. n. szám: 2010/26/1).1 A pallium öt géppel és egy kézzel írt levelet, egy kézzel írt képeslapot, valamint három újságkivágatot és néhány fotót tartalmaz Hajnóczy Rózsáról, Germanus Gyuláról és indiai látnivalókról.

Csicsay Alajos: Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén I.

E-mail Nyomtatás

I. A megjutalmazás hierarchiája
Ha valaki 2010 előtt azzal a kérdéssel fordult volna a szlovákiai magyarokhoz, hogy válaszolják meg, hány Kossuth-díjas írójuk, költőjük van, az irodalomban jártasak többsége is valószínűleg azt feleli: három. A tájékozottabbak talán még fel is sorolják: Dobos László (1994), Grendel Lajos (1999) és Tőzsér Árpád (2004). Ma vi-szont már alighanem e kérdéstől többen is zavarba jönnének.

Szemlélődés – válogatás az elmúlt hetek irodalmi híreiből, 2012-7

E-mail Nyomtatás

Ottlik-százas
Az Örkény-évforduló mellett a másik 2012-es nagy évforduló Ottlik Gézához kötődik, aki idén lenne százéves. Az évfordulóra a Magvető megjelentette a Hajnali háztetők ünnepi kiadását, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig Minden megvan címmel Ottlik-kiállítást rendeztek (s ehhez kapcsolódva interjúsorozat is készült, Emlékezések Ottlik Gézára címmel, amelyben kortársai vallanak az Ottlikhoz fűződő viszonyukról).

Holmi, 2012-7

E-mail Nyomtatás

KEGYELET
Múlt havi számunkban adtunk hírt Monoszlóy Dezső költő, író május 1-jén bekövetkezett haláláról. Most újból gyászhírt kell fogalmaznunk: 2012. május 16-án, életének hatvankilencedik esztendejében elhunyt BÁRCZI ISTVÁN költő.

You are here: