irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2013-06

Irodalmi Szemle, 2013. június (Teljes!)

E-mail Nyomtatás

Az Irodalmi Szemle júniusban bemutatja: Város és Emlékezet. Városi legendák és legendás városok.  A városok egyszerre az állandó változások és az értékmegőrzés különféle módjainak terei: egyszerre képviselik a racionális rendezettség és a kusza legendák világát. Ezt a kettősséget igyekeznek feltárni a júniusi Irodalmi Szemle Város és Emlékezet című tematikus blokkjának szövegei.

Kőrösi Zoltán: Tavasz (próza)

E-mail Nyomtatás

Az után, hogy az 1799. évben a Duna árvize elsöpörte az addig itt álló vályogházakat és szőlőskerteket, a városunk lakói fából, földből és ragadós trágyából építettek a régi meder peremére gátat, kár, hogy az semmit nem érhetett az 1838-as, nagy, jeges ár ellen, akkor a több mint ötszáz házból kevesebb, mint húsz maradt állva, mindenesetre a második nagy víz után a pestiek újabb gátat építettek és feltöltötték a legalacsonyabban fekvő részeket, hát így, mondhatni, jeges árból, idehordott földből és trágyából kelt ki ez a környék, s ezért hívják most is Gát utcának itt a közelünkben a Gát utcát, kétsaroknyira a terünktől.

Marinov Iván: Árulkodó városi legendák (jegyzet)

E-mail Nyomtatás

Kálmán – nevezzük így történetünk szerencsétlen kulcsfiguráját – fél napon át merengett az ágy szélén, melyik utat válassza: vesse le magát még aznap a negyedikről, vagy előbb menjen el kontrollra, és csak utána. Még órákkal az ébredését követően is émelygett és izzadt, ennek azonban már semmi köze nem volt az előző éjszaka elfogyasztott tequilákhoz.

Gyáni Gábor - A város és az imaginárius történelem

E-mail Nyomtatás

A történelem (emlékezete) teszi emlékezetessé a látogató számára Leuvent, a belga egyetemi kisvárost. A történelmi atmoszférát árasztó épített környezet ugyanakkor számos elméleti megfontolásra ösztönzi a nézelődő elemzőt. A város főtere, a Grote Markt szinte a megelevenedett múlt az ott álló csodálatos, a világ talán legcsodálatosabb városházájával, a székesegyházzal (Sint-Pieterskerk) és azzal a gótikus épülettel, ami valamikor kulturális célokat szolgált, ma a Nemzeti Bank székhelye.

Václav Kinga - Kulturális kontinuitás és az európai városok

E-mail Nyomtatás

A város az emberi településformák legmagasabb szerveződési szintjének számít, amelynek alapvető jellegzetessége, hogy leginkább egyetlen faj igényeit hivatott szolgálni: az emberét. A város a házak és telkek, középületek és közterületek térbeli együtteseként az emberek és közösségeik életének, a kultúrának, a civilizációnak, az ember által létrehozott értékeknek a koncentrált megjelenési formája.

Tóth László - Gyorsfénykép a pozsonyi magyar színjátszás történetéhez

E-mail Nyomtatás

A történeti Magyarország 1918–1919-ben elcsatolt területeinek magyar nyelvű színjátszása – a kezdetektől máig, s a jövőre is érvényesen – a magyar színháztörténetnek természetes és elszakíthatatlan részét képezi. Érvényes ez a mai Szlovákia vonatkozásában, illetve ez utóbbit illetően mind az 1918 előtti játékszíni hagyományokra, mind a (cseh)szlovákiai magyar színjátszás 1918–1939, 1939–1945, valamint 1945/1948–1992 közti szakaszaira és az 1993. január 1-jén önálló államiságát (újra) elnyert Szlovák Köztársaság magyar (nyelvű) színházi kultúrájára (beleértve a műkedvelő színjátszást is).

Benkő Krisztián - A hétmérföldes csizma (Italo Calvino: Láthatatlan városok)

E-mail Nyomtatás

Kubla kán tündérpalotát
építtetett Xanaduban,
hol roppant barlangokon át
örök éjbe veti magát
az Alph, a szent folyam.


S. T. Coleridge: Kubla kán

Keserű József - A város és az emlékezet

E-mail Nyomtatás

„Vergődök Uram, bizony gyötrődök most magamban. Akadályok földje lettem magamnak is, és bőséges veríték kemény talaja. [...] Magamat fürkészem, én, az emlékező lélek. Nem csoda, ha figyelmemtől messzire esik, ami nem én vagyok. Magamnál azonban ki van közelebb hozzám?”

Szzent Ágoston szavai egy olyan nehézségre utalnak, amellyel előbb vagy utóbb minden élettörténet-író szembesül.

Gyenes Gábor - Főszerepben: a Város

E-mail Nyomtatás

A filmvilágban gyakran előfordul, hogy a cselekmény teréül szolgáló városok különlegesen fontos szerephez jutnak, kinövik a szimpla dimenzióstátust, s vagy szimbolikus értelmet kapnak, vagy perszonifikálódnak. Ezekben az esetekben a város a leggyakrabban vagy általánosan az urbanizáció negatív hatásainak (elidegenedés, kriminalizmus, prostitúció, korrupció) szimbóluma, vagy egy pozitív, a turistaromantika stílusában megfestett tablókép.

Háy János - Kereszteződés (jelenet)

E-mail Nyomtatás

Néni: (nézi az aluljáró lépcsőjét) Nem, dehogy megyek le. Járókerettel. Nem hülyültem meg. Nincsen akadálymentes lejáró, az nincsen, mert kilopta belőle a vállalkozó. Kilopta. De amúgy se mennék le. Átvágok itt az úton. Inkább átvágok.
Kéregetők, a fény lassan világítja meg őket, tábla a nyakukon: Éhes vagyok! Éhes vagyok, a 7 éves gyerekem is éhes. Éhes vagyok, beteg vagyok. Üres hely, tábla, koldulóedény: Kórházban vagyok

Oleg Pavlov - Robbantás (I.)

E-mail Nyomtatás

A férfi épp csak elszunnyadt, s amikor kinyitotta a szemét, maga előtt a síró feleségét látta. Ez olyan fájdalmasan, élesen hatolt a tudatába, mintha alvó agyát áramütés érte volna. Hétfő van… A feleségének kellett ébresztenie, mert egyébként már csak az elkészült reggeli tudta minden reggel kihúzni az ágyból. A nő fel is keltette, de semmit sem tudott mondani neki.

Varga Imre - Reggelnapló

E-mail Nyomtatás

(5.) Amikor a teremtmény számba venné, ami az ő révén megvalósult. A prózámmal foglalkoztam, míg délután be nem toppant egy jógatanítványom. S ekkor félbeszakadt a mondat… így este tíz körül teszek pontot a végére. (De közben az a mondat már másik mondattá változott. Mindig így van ez, ha valami kényszerűen félbeszakad. Később már nem ugyanaz folytatódik.)

Pethő Anita - Szindbád rendszert vált(h)a(t)na

E-mail Nyomtatás

Különös játékot játszik olvasójával Szászi Zoltán Zimankó és a Város Szíve című regényében. Bár a történet a rendszerváltás körüli időkben, illetve napjainkban játszódik, a nyelv, amin a narrátor megszólal, sokkal inkább a századforduló világát csalja elénk. Dús, helyenként túlburjánzó, elsősorban a benyomásokra, a fel-felvillanó emlékekre építő nyelv ez, ami némiképp nehézzé is teszi a regény világába történő bevonódást.

Soóky László - A hatvanadik évad, avagy Clouseau felügyelő megcélozta a béka fenekét

E-mail Nyomtatás

(pszeudo-Ady) A Magyar zombi a Komáromi Jókai Színházban
Tasnádi István nemcsak termékeny, hanem jó színdarabíró is, a Közellenség (1999) és a Paravarieté (2005) című munkái, ha nem lennének, nagyon hiányoznának a magyar és a tágabb térben található színházi életből is. A Komáromi Jókai Színház művészeti csúcsszerve kitűnő érzékkel mégis inkább a Magyar zombit, szerzőnk egy második vonalba sorolható darabját választotta a jubileumi évadba.

 

Mayer Kitti - Ádámkosztümben

E-mail Nyomtatás

A meztelen férfi című kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban
Az égősorral megvilágított színpadon egy félmeztelen férfi táncol, körülötte a megnyitóra összesereglett kíváncsi tömeg. A nézőközönség zöme szinte azonnal elfordítja a fejét az alsóneműben vonagló férfiról, aki látszólag nem is az érdeklődők, sokkal inkább saját maga szórakoztatására mozog a négyzet alakú emelvényen.

Nagy Erika: A kétnevű város (Váradi Nagy Pál Urbia című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

A könyv Szalay Miklós tervezte borítója egy városkép műholdfelvételét ábrázolja. A fedőlapkészítés motivációja érthetővé válik a címből kiindulva, ti. a latin urbis szó jelentése „város”, míg a könyvben szintén gyakran előforduló linna szó finnugor eredetű, jelentése „vár”.

You are here: