irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2014-01

Irodalmi Szemle 2014. január - Mémek, mítoszok, fosszíliák (Teljes)

E-mail Nyomtatás

Az orrát lógató srác nem is figyel a barátságosan incselkedő dínóra. Csak ül a budai rakparton, éppen a parlamenttel szemben. A dínót nem zavarja, hogy ma is szürke felhőkbe süllyedt a város. Az új Szemle címlapjáról van szó – az e havi téma a kultúra és evolúció. És amint kinyitjuk a számot, máris az evolúcióbiológia pápája szólal meg.

Cséfalvay András: A nemzetállam egy dinoszaurusz szemével

E-mail Nyomtatás

(dialógusok*) Azon gondolkodtam, hogy akkor merre is tart ez az egész? Érdekelt a következő pár lépés, és nem csak a közeljövő. Az volt az érzésem, hogy oly gyakran hagyjuk figyelmen kívül az evolúciós összképet, hogy bármikor egy pocsolyába léphetünk. Gyakran vágytam arra, hogy kapjak némi elméleti útbaigazítást. Bár jönne egy üzenet...

Ardamica Zorán: Féregérke

E-mail Nyomtatás

Féregérke csendes életet élt egy nem is nagyon kicsi, nem is nagyon nagy városban. Nem vágyott különleges dolgokra, de szerette volna, ha a mindennapi biztonság és látszólagos nyugalom mellett történne olykor valami érdekes. Éppenséggel ez tőle is függött, hiszen biztonságát és látszólagos nyugalmát bármikor feladhatta volna.

Richard Dawkins újrafelfedezése (beszélgetés Richard Dawkinsszal, Kelemen László fordítása)

E-mail Nyomtatás

Dawkinsról közismert, hogy hajlamos vitatható kitörésekre, ám arról már kevesen tudnak, hogy a harcos ateistának, napjaink egyik leghíresebb tudósának mi a kedvenc beszédtémája. J. P. O’Malley azért kereste fel oxfordi otthonában a neves evolúcióbiológust, hogy ezt kiderítse.

Marosán György: Mi vár ránk a kulturális evolúció szemszögéből? (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

Az evolúció az átlagolvasók számára többnyire a változás és a fejlődés szinonimája. Ha valaki már sokszor használta ezeket a kifejezéseket, a választékosság kedvéért egyszerűen „lecseréli” az evolúció ‒ tudományosnak tűnő – fogalmára. Egyes társadalomtudományi ágak képviselői ezen legfeljebb annyiban léptek túl, hogy az evolúciót és a vele összefüggő fogalmakat – például mémek, mutáció, szelekció – olyan metaforáknak tekintették, amelyekkel bizonyos – egyébként nehezen érthető ‒ jelenségek megvilágíthatóak.

Péter Árpád: Beszéd-fosszíliák. Az evolúció-diskurzus rétegei (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

Amennyiben figyelemmel kísérjük a paleontológia, esetenként az archeológia azon tudományos fórumait, melyek az újabb kutatásokról számolnak be, hetente – de jobb esetben naponta – találkozhatunk olyan cikkekkel, melyek valamilyen „forradalmi újdonságot” jelentenek be, melyek hol a teljes evolúció, hol pedig egy faj „történetét teljesen átíró” új felfedezésről adnak hírt.

Pléh Csaba: Az evolúciós megszaladások nyomában (a Fékevesztett evolúció című kötetről)

E-mail Nyomtatás

A mai evolúciós kutatás központi kérdése, hogy hogyan lehet az evolúciós gondolatmenetet kiterjeszteni a kulturális jelenségek és a történeti folyamatok vizsgálatára. E téma jellegzetes XIX. századi kérdései ma is velünk élnek, s a napi politikáig elhatolnak. Vajon egyenlő színvonalúak-e az emberi kultúrák, vagy rájuk is értelmezhető valamiféle progresszióként felfogott evolúciós hierarchia?

Kovács Ágnes Zsófia: Miért táncolnak a kéklábú szulák? (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

„Ebből a nézőpontból még inkább kész rejtély a kéklábú szulák násztánca, melynek a világon semmi köze nincs e madár fajfenntartási ösztönéhez, vagy a fészekrakáshoz, vagy a halfogáshoz. De hát akkor mire véljük a dolgot? Nem túl nagy merészség, ha »vallást« látunk benne? De ha nincs bennünk ennyi mersz, vajon tekinthetnénke legalább »művészetnek«?
Ön mit gondol?”
(Kurt Vonnegut: Galápagos. Szántó György Tibor fordítása, 130.)

Gyenes Gábor: Vakhit vagy meggyőződés (Alister McGrath Dawkins istene című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Alister McGrath, aki doktori címét molekuláris biológiából szerezte, s később a történeti teológia professzora lett, Dawkins istene című kötével vitába szállt Richard Dawkins ateizmust alátámasztó érveivel. McGrath tudományos és teológiai ismeretei révén komoly kihívója korunk egyik legismertebb és legharcosabb ateistájának.

Weiner Sennyey Tibor: manilakígyó; füsti fecske (versek)

E-mail Nyomtatás

manilakígyó
manilakígyót láttam a parton
a déltenger partján a sziklák között

Mayer Kitti: Egy kék hajszárítóról, avagy mi köze a designnak az evolúcióhoz? (esszé)

E-mail Nyomtatás

„A nyugati kultúrák történelmének mérföldköveit azok a tárgyak jelzik, amelyek előállítására az adott korszakban élő emberek képesek voltak.” Csíkszentmihályi Mihály ‒ Eugene Halton
A hajszárítót senkinek sem kell bemutatni. Egy másfél éves gyerek is tudja, hogyan kell használni, látta már elégszer: anya a tükör előtt áll, s a hajához tartja azt a búgó micsodát. A gyerek a biztonság kedvéért egy veszélytelen, kiszuperált da-rabot kap, ami amúgy is lekerülne a pincébe ‒ azzal játszhat nyugodtan.

Pollágh Péter: Dioptriák, óperenciák; Siratótiszt (versek)

E-mail Nyomtatás

Dioptriák, óperenciák

A könnyeid zsetfekete ingembe belevasaltad,
nem akarom kimosni többé Persil mosóporral.

Nagy Hajnal Csilla: Amikor negyedszer; Én szeretlek; Gusztusok; Miért félünk az őrültektől? (versek)

E-mail Nyomtatás

AMIKOR NEGYEDSZER

Ezt ne írjátok bele,
kérleltem magam némán, s bár nem
volt már benne élet, a talpa alá
suttogtam: ámen.

N. Tóth Anikó: „A vers élni segít” (beszélgetés Fűzfa Balázzsal)

E-mail Nyomtatás

Fűzfa Balázs, a szombathelyi székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja Nyelv és Irodalomtudományi Intézetének habilitált egyetemi docense 2013 októberében a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézet vendége volt.

Hizsnyai András: A 22-es határátkelő – „…helyettem én” (próza)

E-mail Nyomtatás

(JOSEPH HELLER A 22-ES CSAPDÁJA CÍMŰ KÖNYVE STÍLUSÁBAN)
1. HAMISH
Yaszihin megette a papírt. Yaszihin nem azért ette meg a papírt, mert őrült volt, pedig az orvosok biztosak voltak benne, hogy őrült.

Varga Imre: Reggelnapló 10.

E-mail Nyomtatás

Egy zen mester szerint a vallásos élet, az igaz hit jelei: a megfigyelés, összpontosítás és torzítatlan tükrözés. Megfigyelni a külsőre és belsőre szakadtnak káprázott világot, megfigyelni a kettő közti kapcsolatot, megfigyelni, hogy a külsőkben mi vagyunk, s hogy a külsőnek vélt dolgok is bennünk vannak: egyszerre kint és bent, illetve sem kint, sem bent.

Benkő Krisztián: Proletárdiktatúra, avantgárd, Trianon (Szombathy Bálint Dada-tsúszda című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

„Hon! vagy?”
1. A regény felvezető fejezetei, az alagutak és a haldokló tájak között zakatoló gőzös utasainak – váltogatott narrátorok által bemutatott – gondolatai, „élményei” a filmszerűség és a hangoltság alapján az olvasóban legélesebben Lars von Triernek a második világháború végóráinak pillanatait rekonstruálni próbáló Európa című filmjét idézhetik föl.

Gyürky Katalin: Zsigeri fikciók (Roberto Bolaño Vad nyomozók és Javier Cercas Szalamiszi katonák című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

HALÁLIG NYOMOZNAK
Rejtélyekkel teli, talán drogfüggőséggel (is) terhelt életútja, lázadó magatartása miatt a latin-amerikai irodalom Kurt Cobainjének nevezett író, Roberto Bolaño Vad nyomozók című monumentális regénye meghökkentő, a hagyományos regényformákkal minden szempontból szembemenő „megoldásaival” ejti rabul, s tartja közel nyolcszáz oldalon fogva olvasóját.

Forgács Iván: Az elembertelenedés nyelve(i) (Szász János A nagy füzet című filmjéről)

E-mail Nyomtatás

Jobb, ha mindjárt az elején kimondom: Nem szeretem Szász János új filmjét. Az alábbiakban szeretném feltárni, miért nem. Elsősorban talán önmagam számára, bár titkon remélem, az olvasók is találnak benne érdekes felvetéseket. Szeretném megérteni, miért is idegenkedem ettől a filmtől, amelyet egyébként jelentős alkotásnak tartok, a mai magyar film egyik kiemelkedő teljesítményének, és örülök, hogy elnyerte a Kristály Glóbuszt az idei Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A siker teljesen megérdemelt.

Kutszegi Csaba: Bármit meg mernek tenni (a Vígszínház Danton halála című előadásáról)

E-mail Nyomtatás

Akkor jó a színház, ha az életemről szól. Európában a görögök az ókorban azért találták ki, hogy általa a közösséghez szóljanak, aktuális, napi problémákról (is). A mai Magyarországon nem lehet napi gondokról beszélni anélkül, hogy az ember ne utaljon a politikai  megosztottságra, hiszen a kifli sem ugyanúgy görbül, a csók is máshogy csattan a jobb- vagy a baloldalon.

You are here: