irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2014-05

Turbórealista kalandozások - Az Irodalmi Szemle 2014/májusi száma (Teljes!)

E-mail Nyomtatás

Hasonlítgatták őt Gogolhoz és Nabokovhoz, amire ő azt válaszolta, neki semmilyen identitása nincs. Lev Tolsztoj születésének századik évfordulójára írt egy regényt, amelyben Lev Tolsztoj átéli, milyen kiszolgáltatott regényhősnek lenni.

Viktor Pelevin: Who by fire (novella, M. Nagy Miklós fordítása)

E-mail Nyomtatás

There’ll be the breaking of the ancient Western Code - Leonard Cohen

A biztonságosan a napszemüvege és parókája mögé rejtőzött Borisz Marlenovicstól jobbra két utas ült, akik már a felszállás előtt kezdtek az agyára menni az üres és fellengzős locsogásukkal. Hangosan beszéltek, nem zavartatták magukat a többi utastól, mintha csak ők ketten ültek volna az első osztályon.

Anna Korotkova: A klasszikus „szerző – hős – olvasó” háromszög Viktor Pelevin T című regényében (tanulmány, Gyürky Katalin fordítása)

E-mail Nyomtatás

Pelevin T című regénye 2009-ben jelent meg nyomtatásban. Mint a szerző összes, ezt megelőző alkotása esetében, természetesen ez iránt sem maradtak közömbösek sem az irodalomkritikusok, sem pedig az olvasók. P. Baszinszkij például azt nyilatkozta róla, hogy „Pelevinnek ez a legutóbbi regénye a legjobb alkotásai közé tartozik.

Vass Annamária: Pelevin ismétli önmagát? (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

Amint napvilágot lát egy új Pelevin-kötet, a kritikusok azonnal önismétlésen igyekeznek „rajtakapni” a szerzőt, és azzal vádolják, hogy már megint nem tud semmi újat mondani a kortárs orosz valóságról. Ha az utóbbi néhány Pelevin-szöveget vizsgáljuk, akkor valóban nem nehéz hasonlóságokat felfedeznünk közöttük: a virtuális világ témája például szinte mindegyikben központi kérdésként van jelen.

Simándi Csaba: A nagy ébredés (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

Az agyag géppuska, Pelevin 1996-os regénye című regénye Pjotr Puszta két álmának történetét meséli el. Az események ennek megfelelően két, jól elkülöníthető síkon zajlanak: az egyik 1918–1919-ben, a vörös forradalom idején játszódik, ahol Pjotr a híres Csapajev komisszárjaként tevékenykedik, a másik pedig a 1990-es évek Oroszországában, ahol egy elmegyógyintézet betege.

Nyeste Zsolt: Női sors a századforduló Japánjában – Higucsi Icsijó (portré)

E-mail Nyomtatás

A Heian-kor (795–1185) udvarhölgy-írói2 után  hosszú évszázadokon át  hallgattak a női alkotók a japán irodalomban, egészen a Meidzsi-korig (1868–1912), amikor is a Japánba beáramló nyugati eszmék (ti. a feminizmus és a női egyenjogúság) és új szokások hatására ismét megjelentek a női írók, köztük a novelláiról híres Higucsi Icsijó (1872–1896), akit a modern japán irodalom első kiemelkedő női írójaként tartanak számon.

Higucsi Icsijó: A tizenharmadik éjszaka (novella, Nyeste Zsolt fordítása)

E-mail Nyomtatás

Általában egy impozáns, fekete riksával jött, és szülei, amint meghallották, hogy leányuk megérkezett a kapu elé, kisiettek, hogy üdvözöljék. Ezen az estén azonban már az utcasarkon kiszállt, és hazaküldte a kocsit. Rosszkedvűen ácsorgott a rácsos kapun kívül. Hallotta, hogy édesapja odabent a szokott nagy hangon éppen ezt mondja: „Milyen szerencsés is vagyok! Olyan jó gyermekeim vannak: nem volt soha semmi gondom velük, és most is mindenki csak dicséri őket.

Mori Jóko: A rózsatövis (novella, Pápai-Vonderviszt Anna fordítása)

E-mail Nyomtatás

A kora tavaszi álmosító napfény a reluxa résein keresztül betűzött az irodába. Jóko abbahagyta a gépelést, és a fény felé fordította fejét. Úgy érezte, hogy szíve mélyén nagy űr tátong.

– Vajon miért? – motyogta magában. Talán a kor teszi… Éppen tegnap lett huszonnégy éves.

Ferrer Ortega, Jesús Guillermo: Felelősség, költői képek és emlékezet Celan költészetében (tanulmány, Bartók Imre fordítása)

E-mail Nyomtatás

1. FELELŐSSÉG ÉS FIGYELEM MINT A KÖLTŐI EMLÉKEZET ALAPVETŐ ALAKZATAI
Meridián című szövegében Celan a költői tapasztalatot az énnek a transzcendencia felé tartó mozgásával kap­csolja össze, mely mozgás alapvető alakzata a figyelemnek a megszólítható „Te” felé való irányulásával jellemezhető:

Paul Celan: A meg-nem-álmodott; Világosságéhség (versek, András Orsolya fordításai)

E-mail Nyomtatás

A meg-nem-álmodott marja szüntelen
az alvás nélkül átszelt kenyérországot:
így veti ki magából ez a föld az élet hegyét.

Merva Attila: Szórványszubjektum (Mária Ferenčuhová Veszélyeztetett faj című kötetének versei elé)

E-mail Nyomtatás

A létezés annyiban csoda, amennyiben nem vagyok.” (Farnbauer Gábor)

Vékony kis kötet, a tartalma viszont súlyos. A költészet, mint veszélyeztetett (mű)faj? A szubjektum, mint veszélyeztetett…? Az em- ber, mint a leginkább törékeny „faj”?

Mária Ferenčuhová: Vissza; Veszélyeztetett faj (versek, Merva Attila fordításai)

E-mail Nyomtatás

Vissza

Látszólag minden rendben.
A lublini jesivában újra rabbik tanulnak,

Kabdebó Tamás: Vándorlások (novella)

E-mail Nyomtatás

Sigmund Bartlett egyetemi tanár hosszú és kimerítő kutatás és ezekhez mért expedíciók után elkészítette a XX. századi világvándorlások térképét. Amerikában vagyunk, az Oliver nevű Mississippi-közeli középnagyságú városka Oliver Gardenről elnevezett egyetemének szociológia tanszékén, melyen belül Bartlett megalapította magának a Vándorlások Iskolája nevű kutatási osztályt.

Hizsnyai András: Tajtékos kapcsolat – „...helyettem én” (próza)

E-mail Nyomtatás

(Folytatás előző számunkból.) A kiállításnak helyet adó hatalmas csarnokot széltében három részre osztották. A talaj fele egyszerű hajópadló volt, itt fuldokolt a közönség.

Az olvasás felettébb szükséges voltáról

E-mail Nyomtatás

Beszélgetés Tőzsér Árpáddal, Grendel Lajossal és Mizser Attilával
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete és az Arany A. László Polgári Társulás 2013 őszén immár harmadik alkalommal  szervezte meg a Legere Irodalmi Versenyt középiskolások számára.

Demeter Zsuzsa: A találkozás elkerülhetetlen? (Tompa Andrea Fejtől s lábtól című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Bevallom, Tompa Andrea első regényének (A hóhér háza, Pozsony, 2010, Kalligram) elolvasása után maradt némi hiányérzetem. Nehezen szoktam a regény fejezetnyi mondatait, a néhol indokolatlan pátoszt, a belterjességet, s óhatatlanul viszonyítottam a könyvet az elmúlt évek Kolozsvár-könyveihez (Demény Péter Visszaforgatásához vagy Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című regényéhez).

Patócs László: Manipulációk könyve (Bicskei Gabriella Puha kert című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

A kötet – kis túlzással élve – több kérdést szül, mint amennyit megválaszol. Hol terül el a címben foglalt kert? Milyenek a növé­nyei? Van-e benne almafa, és ha igen, vajon itt született-e az eredendő bűn? Esetleg ez a kert a világ kicsinyített mása, vagy netalán ez a Paradicsom, ahol maga Allah a kertész?

Papp Máté: Sekély sötétség (Babiczky Tibor Magas tenger című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Az ún. regényíró-reflex előbb vagy utóbb minden költő életművében jelentkezik, ami­nek számtalan prózai és persze poétikai oka lehet – az más kérdés, hogy ki végzi el a lehet­séges műfaji határátlépéseket, és ki képes új nyelvet, fogalmi kereteket adni az általa kiala­kított világmodellnek.

You are here: