irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2014-03

Hrabalok, Hrabalsz, Hrabal – Az Irodalmi Szemle 2014. márciusi száma (Teljes!)

E-mail Nyomtatás

Tárgyaljunk újra minden közhelyet, ami Hrabal nevéhez / fűződik." Ez Vörös István verse és egyben a márciusi Szemle első mondata. Vörös esszéversében annak igényét fogalmazza meg, hogy mindenféle rárakódott sallangtól megtisztítva beszéljünk Hrabalról. A Szemle friss száma többek között azt a kérdést járja körül, hogy mennyire lett áldozata a száz éve született író saját kultuszának.

Vörös István: A zseni elszabadulása (esszévers)

E-mail Nyomtatás

Tárgyaljunk újra minden közhelyet, ami Hrabal nevéhez
fűződik. Vagy nem is a névhez, a munkájához?
Inkább mégis a névre tapad rá a közhely,
akár a kullancs a túl szőrös kutyára.

Kiss Gy. Csaba: Hrabal Budapesten. Pillanatfölvételek emlékezetből (visszaemlékezés)

E-mail Nyomtatás

Majd a szorgalmas filológusok kiderítik, mikor és hányszor járt a magyar fővárosban. Csupán azokat az alkalmakat szeretném fölidézni, amikor találkozhattam vele. Ismerni persze – nevét és írásait ‒ ismertem jóval azelőtt.

Cserna-Szabó András: Pincérek, tigrisek, hollók (Hrabal 100)

E-mail Nyomtatás

Ősz van, a Bohumil századik szülinapja előtti utolsó ősz.
Kint hideg és sötét, én bent, a meleg és gyertyafényes szobába bújva kedvenc Hrabalomat,
az Őfelsége pincére voltam című regényt olvasom. Nem először támad gyanúm: Bohuš szinte kiszakíthatatlan a magyar irodalmi hagyományból.

Grendel Lajos: Találkozások Hraballal (visszaemlékezés)

E-mail Nyomtatás

1984 novemberében lettem írószövetségi tag,1  abban az évben tehát, amelyet később a diktatúra legszomorúbb évének neveztem. Akkoriban azt hittem, hogy örökké fog tartani a rezsim. Harminchat éves voltam, megjelent három kötetem, a negyedik éppen készült. A negyedik, amely a legkritikusabb volt a rezsimmel szemben.2 

Szászi Zoltán: Vonatok, késésben (novella)

E-mail Nyomtatás

Ezek a papírzúzdák mindig tartogatnak egy-két meglepetést. A zsíros és véres húscsomagoló-papírok mellett néha egy-egy hagyatékból behordott könyvhalom, benne százéves fotók, halotti levél, iskolai füzetek, napló, munkahelyi beosztás, vasútikedvezményigazolvány.

Hárs György Péter: A cselzseb (esszé)

E-mail Nyomtatás

(Szigeti László: Zsebcselek) Szigeti László kétszer is (vissza)él könyvében (101–102., 138–139.) azzal a módszerrel, amit Jung nyomán szóasszociációnak is nevezhetünk, s amely rendkívül divatos volt annak idején, a múlt század első évtizedeiben még kávéházakban, éttermekben, kocsmákban is. Ennyiben a módszer alkalmazása – ha már Hrabal – akár indokolt is lehetne.

Szabó Réka: Hrabal a filmvásznon (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

Bohumil Hrabal tevékenységében nem  csupán korszak-, de mindenekelőtt stílusalkotó, véleményés világnézet-formáló is volt egyszerre. Vörös István jegyzi meg találóan: „Hrabal az elfogadás, a befogadás, a dolgok és jelenségek teljességének írója. Ezért is  érezheti magát sokszor puszta dokumentátornak.”1 Személye mára már kultikussá vált, életét anekdoták tömkelege formálta valódi mítosszá.

Hizsnyai András: A 22-es tanterem – „...helyettem én” (próza)

E-mail Nyomtatás

3. AZ OBERSTURMBANNFÜHRER

Amikor a szövetséges csapatoknak sikerült végre kellőképpen szétlőniük a német városokat, azzal a mocskos Hermann Goering Hadosztállyal meg a csirizágyújával együtt, a német közkatonák letették a fegyvert, a német tisztek elutaztak Dél-Amerikába, a német fejesek meg főbe lőtték magukat.

Pani Herbata: VARSÓVÁROS TÉR ’78

E-mail Nyomtatás

ha nem jössz a teával megint
(ma sem tudom lány voltál-e
vagy asszony ki a férfiakra legyint
a nevedre sem emlékszem

Bodnár Gyula: Áruházi intermezzo

E-mail Nyomtatás

felaggatott melltartók üres kosarai
mellett mentem volna el
a multiban

Tóth László: Kapaszkodás a mocsárból. Újabb futamok – nemzedékemhez (esszék)

E-mail Nyomtatás

LEVELEK A „ZÖLDRUHÁS BOLONDOK HÁZÁBÓL”, AVAGY MIÉRT NEM LETTEM FÖLTERJESZTVE NOBEL-DÍJRA ZALABAI ZSIGMOND IDÉZÉSE

Zalabai Zsigmond – barátom – mániás ember volt. A szó szoros s a szó legjobb értelmében. Mondhatnék küldetésest is, de a küldetésesség mára nagyon kiment a divatból, némelyek ajkán egyfajta szitokszóvá is vált.

Száz Pál: Faust-mutáció (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

„Minden civilizáció, mikor érzi a közelgő véget, visszatér kezdeteihez, és azt keresi, hogy a mítoszok, amelyekre épül, tartalmaznak-e új értelmezési lehetőségeket, amelyektől új impulzust kaphatna, és így megmenekülne a közelgő katasztrófától. A Faust-mítosz az egyik kulcsfontosságú mítosza ennek a civilizációnak. Számtalan értelmezése van. A Lekce Faust, ahogy filmemet nevezni szeretném, ezen olvasati visszatérések egyike kíván lenni.” (Švankmajer 2001: 179 – Sz. P. ford.)

Darida Veronika: Bakkhánsnők: a mánia és a melankólia színpadán (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

MÁNIÁK
A Bakkhánsnők, Euripidész utolsó, legismertebb és legtalányosabb darabja, az őrület színpadra állítása. A cselekmény alapmotívuma a mániás megszállottság, Dionüszosz híveinek eksztatikus tébolya, de a mű egészében, a tragikus végkifejlet felől nézve, legalább ennyire fontos szerepet játszik a melankólia.

Tórizs Eszter: Eösi János Rocinante nyergében (Sándor Iván A futár című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

„Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.”

Pethő Anita: „Tisztára, mint egy love storyban” (Veres István Dandaranda című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Hogy Veres István Dandaranda című regénye stílusparódiaként is értelmezhető, arról már a borító alapján sejtése lehet az olvasónak. Nem elsősorban a hűvös reggelen hiányos öltözetben kiskutyát simogató, közben a kamerába hunyorgó lány portréja, hanem a jól láthatóan feltüntetett alcím miatt: Szerelem, biztonság, kutyák.

Papp Máté: A sötétség felszínén (Schein Gábor Megölni, akit szeretünk című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

„…a mondatnak, amely rólunk beszél, hosszú ideje nem az alanya, hanem a tárgya vagyunk.” (Schein Gábor)
Figyelemfelkeltő címmel jelent meg Schein Gábor új novelláskötete, a tizenhat rövid elbeszélést azonban korántsem nevezhetjük hatásvadásznak. Kifejezetten visszafogott szerzői attitűd érvényesül a kötetben, amely a hétköznapinak tűnő történetek és szereplők szituációitól és személyétől függően mutat rá egy-egy társadalmi problémára, kapcsolati konfliktusra vagy egzisztenciális határhelyzetre.

You are here: