irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2015-04

Megjelent az áprilisi Irodalmi Szemle (Teljes)

E-mail Nyomtatás

„Hogyan ábrázolja a regény a természetet? A táj csak díszlet, háttér vagy önálló szereplője egy műnek? Hol az ember helye a műben megjelenő természeti környezetben? Van-e a műben alá-fölérendeltségi viszony az ember és az állatok vagy az ember és a növények között?

Weiner Sennyey Tibor: Fehér Orr (novella)

E-mail Nyomtatás

Itt ébredtem az Intézetben. Nem volt előtte, csak utána. Csak az ébredés után. Pedig nagyon rég itt lehetek. Napok és hónapok, évek vagy évtizedek úgy szállnak, mint a megragadhatatlan emlékek arról, hogy valaha voltam valaki, valaki, akit ismertek, akinek ismerősei voltak.

Németh Zoltán: Állati férj. Vakondpatkány – csupasz turkáló — földikutya (Heterocephalus glaber) (vers)

E-mail Nyomtatás

Vakondpatkány – csupasz turkáló – földikutya (Heterocephalus glaber)
A Cape Townban habilitáló Jennifer Jarvis
küldött a föld alá, a vakondpatkányok közé.
Szerelemből mentem, közös megegyezéssel,
mint arra később emlékeztettek.

Bedecs László: Elnézel az erdő felé (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

A táj szerepe Oravecz Imre írásaiban
Az ökokritika a ’80-as években jelent meg új, interdiszciplináris tudományágként, párhuzamosan a zöldmozgalmak megerősödésével, a természetvédelem intézményes formáinak térnyerésével és a környezetpusztulás olyan nyilvánvaló és visszafordíthatatlan jeleinek tudatosodásával, mint amilyen az ózonpajzs elvékonyodása, a globális felmelegedés veszélye vagy az esőerdők ipari méretű irtása.

Háy János: A tengerszem; A havasigyopár; Ciprián, a repülő barát; A magányos hegy (kisprózák)

E-mail Nyomtatás

A tengerszem

Kifáradtál, kérdezte az apa, már egy ideje megállás nélkül kaptattak felfelé. Nem, mondta a kisfiú, mert egy kisfiú soha nem vallja be, hogy mennyire fáradt.

Száz Pál prózái

E-mail Nyomtatás

A bodzabukor meséje; A bűnök meséje 1. – A káröröm. A maszlag; A bűnök meséje 2. A jegënye mëg a galagonya; A fagyöngy meséje; A fagyöngy; A galagonyabukor meséje; A nípek meséje. A törökbúza mëg a këbab; A pokolvarfű; A sënkifőggye; A szív lëkvároskënyere; Az igaz szöllőtő; Fagyöngy és rozmaring; A fagyöngy (prózák)

Varga Imre: Álomcsúcsról; Rumi táncol (versek)

E-mail Nyomtatás

Álomcsúcsról

Fertelmes képrajzás.
Lavina. Jég-zajlás.
Csúszás a semmibe.
Zuhanás a mélybe.

Balogh Péter: Mellkasban a tér

E-mail Nyomtatás

Rogernek, a Nyúlnak
egy szobát akarunk
berendezni a bordák falai mögött
ami feltölti egzisztenciánkat

Karaffa Gyula: Maholnap (vers)

E-mail Nyomtatás

(Hajnóczy Péter után szabadon)

miután felesége kinyitotta a spalettákat
dolgozni ment várták őt
az okostáblák meg a buta gyerekek
felkelt megigazította a lucskos ágyneműt

Farkas Kristóf Liliom versei

E-mail Nyomtatás

nedves kertek, dohos szobák

VIII.
A letaposott fű

Fekete Anna: Éjszakai táj holdvilággal; Ádám, Éva, minden (versek)

E-mail Nyomtatás

Éjszakai táj holdvilággal
(Csontváry-Kosztka)

Az öreg hölgyek pompázatos lilája
(ezernyi kicsi lili belefagyva a delejes

Potozky László: Éles (regényrészlet)

E-mail Nyomtatás

Le kell tennem, nincs időm beszélni, mordult rám Katje, amikor délután végre sikerült megébrednem és nagy nyöszörögve felhívtam, ma légy valaki másnak másnapos, jó? Rojálnál volt ebédelni, most pedig rohannia kellett a reptérre, megint várta egy tizennégy órás műszak meg a kollégák meg a turbulenciák meg a ki-kihunyó fedélzeti fények.

Orbán Gyöngyi: Az elbeszélés útja (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

Kolozsvári Papp László  Malomárok című regényéről

Az 1988-ban, a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent regény narratív szerkezete az út motívuma köré szerveződik: a feltehetően emigrációból hazalátogató elbeszélő előbb a szülővárosának folyóvizéből elvezetett Malomárok útját követve, majd a városnak az elődök élettörténete által kirajzolódó „térképét”, utcáit, tereit bejárva kísérli meg rekonstruálni – a számvetés igényével – az itt élők sorstörténetét.

Podhradská Lea: „...nem nézünk vissza, csak előre!” (tanulmány)

E-mail Nyomtatás

„…nem nézünk
vissza, csak előre!”1
„Egy magyar valóság”
Spiró György drámáján keresztül

Steinmacher Kornélia: Az enyészet krónikái (Nemes Z. Márió A hercegprímás elsírja magát című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Nemes Z. Márió új verseskötetének világában az olvasó pókhálóba ragadt, vergődő légynek érezheti magát. Ha van valami állandó és egységes ebben a mesterien megalkotott, ellentmondásokkal teli kötetben, az a sorok által keltett örökös sejtetés, hogy az élet az elmúlás árnyékában zajlik, minden félelem, vágy, tett ebből ered, és hiába minden küzdelem, az élet keletkezésének pillanatában már magában hordozza a halált.

Kosztrabszky Réka: A gyerekkor súlya (Háy János Napra jutni című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Háy János ott folytatja, ahol A bogyósgyümölcskertész fia és A gyerek című műveivel abbahagyta, juthat eszünkbe a Napra jutni olvasásakor: az elmaradott falu, a jobb sorsra szánt gyerek és a kitörés nehézségei ismét központi motívumokként vannak jelen legújabb könyvében, melyben a gyerekkorhoz való visszatérésre és a problémák gyökerének keresésére helyezte a hangsúlyt.

Pucher Bálint: A kocsmák krónikása (Czinki Ferenc Egy kocsma város című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Czinki Ferenc két, általa szerkesztett kötet után tavaly debütált szerzőként első kötetével. A kötet ugyan a József Attila Kör és a Prae.hu közös kiadása, és a tavalyi JAK-táborban volt az ősbemutatója, mégsem tartozik a JAK-füzetek közé, a kocsmafüzet meghatározást kapta.

Ardamica Zorán: Világnak, posztnak egy a vége (Mizser Attila Apokalipszis poszt című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

Mizser Attila kötetét, melyet a huszadik század második felének magyar prózairodalmában megjelenő apokaliptikus hagyománynak, pontosabban a jelentősebbként felvonultatott művek célirányos értelmezésének szentel, szokványos módon egy elméleti tanulmánnyal vezeti be.

Benkő Krisztián: Vajúdás (a Csokonai Színház Krisztus születése című előadásáról)

E-mail Nyomtatás

1* Horváth Árpád Stúdiószínpad, Debrecen, 2015. február 13.
Az Irodalmi Szemle 2014. februári, japán témájú számában bemutatkozó műfordítók munkájának a tavaly nyáron megjelent Misima-drámakötet1 utáni első gyakorlati megvalósulása az Egy maszk vallomása szerzőjének igen korai, de annál fontosabb zsengéiből2 készült előadás, amely illeszkedik a debreceni Csokonai Színháznak a középkor és a kereszténység gondolatkörére épülő idei tavaszi évadába: Krisztus születése (misztérium).

You are here: