irodalmiszemle

  • Full Screen
  • Wide Screen
  • Narrow Screen
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

2015-06

Megjelent az Irodalmi Szemle 2015. júniusi száma (Teljes)

E-mail Nyomtatás

Bevetés 2015

Tartalom

A láthatatlan nemzedékek kora (szerkesztői előszó)

E-mail Nyomtatás

Lehet-e 2015-ben írónemzedékekről beszélni? Egy olyan korban, amely arctalan, szélsőségesen individualista, és amikor semmi ellen nem lehet úgy istenigazából fellépni, a lázadás izzó koherenciáját kiváltva. Lehet-e írónemzedékekről beszélni, amikor a szubjektum egyszer eltűnik a képből, mint egy fotóról a hatalom által kiretusált kényelmetlen személyek, máskor pedig újra felbukkan, hogy sűrű árnyékában már-már láthatatlanná váljon maga a mű?

Hajtman Kornél: Tragédia 2.0; frissítés; katakomba; túlélés; jelenés.exe

E-mail Nyomtatás

Tragédia 2.0

megállt

Bedecs László: Útkeresés (Hajtman Kornél verseiről)

E-mail Nyomtatás

Régi igazság, hogy a „fiatal költő” fogalma nincs kapcsolatban a költő korával – sokkal inkább azzal, mióta foglalkozik valaki a költészettel, hány megírt és elolvasott versen van túl, milyen mélyen érti az irodalom és a nyelv létmódját, mennyire ismeri a hagyományt, és miként képes saját munkáit elhelyezni a klasszikus és a kortárs költészet törekvéseinek koordinátái között.

„A minimalista kötődésem tudatos” (beszélgetés Hajtman Kornéllal)

E-mail Nyomtatás

Irodalmi Szemle: Az Irodalmi Szemlében legutóbb a 2013. novemberi számban olvashattunk tőled verseket; az épp a minimalizmussal foglalkozó számunk volt. Egyes verseid mintha komplett drámák elmesélésére tennének kísérletet pár szóban, amiről akár Ernest Hemingway legendás hatszavas novellája is az eszünkbe juthat („For sale: baby shoes, never worn.”). Tudatosan kötődsz a minimalista hagyományhoz?

Gužák Klaudia: A részeg költő (tanmese); én vagyok; Don Quijote

E-mail Nyomtatás

A részeg költő
(tanmese)

Balázs Imre József: Cipőtalptól cipőtalpig (Gužák Klaudia verseiről)

E-mail Nyomtatás

Gužák Klaudia egyik versében valaki cipőtalpat akar enni, és ettől felsebződik az ínye. Egy másikban majdnem eltapossa egy cipőtalp.

„Sohasem szabad hülyének nézni egy gyereket” (beszélgetés Gužák Klaudiával)

E-mail Nyomtatás

Irodalmi Szemle: A verseidben általában egy érzékeny, naiv hang beszél, aki mintha állandóan visszakívánkozna, elkívánkozna, ki akarna bújni a saját bőréből. Talán egy sosemvolt arany- vagy gyermekkort próbál visszaidézni. A versek arra szolgálnak, hogy ez az egyébként elérhetetlen, megközelíthetetlen világ mégis közelebb kerüljön hozzánk?

Csillag Lajos: Légzési gyakorlatok kezdőknek (novella)

E-mail Nyomtatás

Annának, Kelének és a még meg nem születetteknek…

Tisztán emlékszem arra a napra, amikor Tom először megcsókolt.

Pethő Anita: Vegytiszta fikció (Csillag Lajos prózájáról)

E-mail Nyomtatás

Mi itt Közép-Európában igencsak megszoktuk, hogy egy prózaírónak fontos közéleti szerepet – főleg múltfeldolgozást, a közös traumák történetbe ágyazását – szánunk. Így aztán mindig kicsit bizonytalanul viszonyulunk ahhoz a jelenséghez, ha egy író szemmel láthatóan nem igazán akar ezzel a szereppel foglalkozni, egyszerűen csak a történetmesélés, valamint fikció és valóság viszonya izgatja.

„Ők játszanak, én pedig megmutatom” (beszélgetés Csillag Lajossal)

E-mail Nyomtatás

Irodalmi Szemle: Egyik szereplőd mondja ki Légzési gyakorlatok kezdőknek című novelládban, hogy a halálról az a véleménye, hogy túlzásnak tartja. Jó kis megoldásnak tűnik ez a traumáról mint olyanról való beszédre, humoros, mégsem megúszós.

Nagy Hajnal Csilla: Hét: Kele (novella)

E-mail Nyomtatás

Nem beszéli a nyelvünket, néhány szót és egyszerűbb szókapcsolatot leszámítva, mint a „basszál még” vagy a „keményebben”, de ezeket olyan változatos átéléssel képes mondogatni, hogy ő az egyik legkeresettebb a szakmájában. Ilyenkor, pénteken, szőke és Candynek hívják.

N. Tóth Anikó: Miegymást belőlünk (Nagy Hajnal Csilla prózájáról)

E-mail Nyomtatás

Ajánlást írni pályája hajnalán ígéretes tehetség szövegéről: ez most a feladat. Bevezetni az olvasót egy lehetséges világba. Felkelteni az érdeklődését. Vágyat lobbantani a szöveg iránt. Megkínálni szavak sosem hallott kombinációival. Meggyőzni, hogy ne lapozzon tovább. Hogy érdemes elidőzni a sorok között.

„Boldogan éldegélünk együtt” (beszélgetés Nagy Hajnal Csillával)

E-mail Nyomtatás

Irodalmi Szemle: Az olvasók találkozhattak már a szövegeiddel, hiszen nem ez az első publikációd. Verseket és prózákat is közöltél már. Mi dönti el, hogy az „anyag” prózában vagy versben szülessen meg?

Szászi Zoltán: Na de mit akar Szabó Emese – avagy kritikai jelzések és avatásszerűség (Szabó Emese írásairól)

E-mail Nyomtatás

Lehet-e alig féltucatnyi versből valamiféle véleményt formálni azok írójáról, vagy több kell a megismeréshez – ezzel a magamnak feltett kérdéssel kezdtem el Szabó Emese verseinek olvasását. Arra a következtetésre jutottam, lehet, és ezúttal kell is véleményt formálni, addig, amíg a versanyag is, és a szerző is képlékeny, amíg az amúgy kiforrásra váró tehetségben még nem rögzültek semmiféle manírok, nem gyökeresedtek, kövesedtek meg stílusjegyek.

„Szerettem volna zenélni a szavakkal” (beszélgetés Szabó Emesével)

E-mail Nyomtatás

Irodalmi Szemle: Hol kezdődött el ez a történet? Mi volt az első rímpár, amit nem tudtál kiverni a fejedből? Mi volt az első felülstilizált beszólás, amit nem voltál képes nem felírni egy cetlire?

Kovász – pályázati kiírás

E-mail Nyomtatás

Az Irodalmi Szemle szerkesztőgyakornokot keres. Amennyiben érdekel az irodalom és a lapszerkesztés, és 1989. december 31. után születtél, most csatlakozhatsz az Irodalmi Szemle stábjához, és az Irodalmi Szemle online felületén saját rovatot kaphatsz.

Tőzsér Árpád: Kedves Barátom! (Duba Gyula 85 évére)

E-mail Nyomtatás

Reményi József Tamás írja az egyik könyvemről szóló írásában: „Értekező prózájában is játszótársakkal veszi körül magát (mármint én – T. Á. megjegyzése): Cselényi László, Duba Gyula, Grendel Lajos életművét csak Tőzsér tudja oly természetes, spontán módon, nagyvonalú szigorúsággal bekapcsolni az egyetemes magyar irodalmi diskurzusba.”

Z. Németh István: Ózonborz; Önjekció; Ebédszünet; „Mentem”; Koncert; Esőtérítő; B.orgia; Puccs; Kiborult idő (versek)

E-mail Nyomtatás

Ózonborz

Új év, fejjel neki a szétjövőnek,
szőnyegrojtban megbotolva,

Janáky Marianna: Bolondjaim; Félelmek (kisprózák)

E-mail Nyomtatás

Bolondjaim

Ette a rózsát. Az ujjai olyan színűek voltak, mint az indigó, amivel mesefigurákat másoltunk esténként a húgommal. Ő a Virágevő nő, mondtam. (Én neveztem el annak.)

Kálmán C. György: Mindnyájunk Hunor utcája (Petőcz András A Hunor utca titka című kötetéről)

E-mail Nyomtatás

„Egy bizonyos kor után…” – tehát legalábbis akkor, ha már elmúlt a gyerekkor, legyen valaki akár húsz-, akár nyolcvanéves, felidéződnek benne azok a fontos események, amelyek személyisége, érzelmi élete, szellemi alakulása szempontjából fontosak lehettek a legfogékonyabb időszakban, amikor gyerek volt még.

Soóky László: A művész esete a jóindulatú zsarnokkal (a Komáromi Jókai Színház Álszentek összeesküvése című előadásáról)

E-mail Nyomtatás

1.
Közismert, hogy Mihail Bulgakov Sztálin kedvenc színházi szerzője volt, A Turbin család napjait tizenöt alkalommal nézte végig a Generalisszimusz.

Juhász Katalin: Ráklépésben (a Kassai Thália Színház Rükverc című előadásáról)

E-mail Nyomtatás

Kerékgyártó István Rükverc című regénye valószínűleg akkor is működne, ha nem visszafelé haladna az időben, a főszereplő halálától a születéséig. Ez a rendhagyó „kunszt” azonban még izgalmasabbá teszi a művet.

Podhradská Lea: Továbbgondolt valóság (Csáki László Bádogváros című filmjéről)

E-mail Nyomtatás

Csáki 2010-ben elkészült dokumentumfilmje Miskolcon játszódik, s ahogy az alkotó is megjegyzi, a film „az Avasi dombra épített pinceházak különös hangulatú mikrovilágát mutatja be”1. Műfaját tekintve a Bádogváros a lírai dokumentumfilmek közé sorolandó. Számos külföldi fesztiválon szerepelt, idehaza a 41. Magyar Filmszemle dokumentumfilm szekciójának megosztott fődíját kapta. A filmet Horváth Árpád fényképezte.

You are here: